Azt hiszem mind a versenyzők, mind pedig én sokat tanultunk a tegnap esti Budweiser Duelekből. A drasztikusan változó pályahőmérsékletekből én azt, hogy ez pontosan hogyan hat a kocsik viselkedésére, ők meg azt, hogy mennyire érzékeny erre a Gen-6. A sucker hole-ból azt, hogy hogyan mozogjunk benne, és hogyan ne. És végül azt, hogy – ezúttal komolyan :) – kit érdemes megtenni a Daytona 500 előtt.

Először is nagyon röviden a pályahőmérsékletekről, és azoknak a gumik tapadására gyakorolt hatásáról (innen és innen). Ez ilyen egyszerű fordított U-alakú görbére, vagy méginkább egy haranggörbére hasonlít: az se jó, ha túl alacsony, mert akkor a versenyzők képtelenek üzemi hőmérsékletre melegíteni a gumikat, de az se, ha túl magas, mert akkor az aszfalt elkezd „olvadni”, a pálya pedig „olajos” és csúszós lesz. Hogy pontosan hol, az persze mindig függ az adott gumi karakterisztikájától, és szerintem ezért lehet az, hogy az F1-ben inkább a görbe alsó vége jelenti a problémát (mert alullövik a dolgot kicsit), a NASCAR-ban viszont gyakran a felső vége – mint ahogy tegnap is. Az egész haranggörbét eltolja balra, ha a pályát mostanában aszfaltozták újra (mint Daytonát): minél frissebb az új réteg, annál több benne az aszfalt, azaz egyrészt több tapadást nyújt már alacsonyabb hőmérsékleten is, másrészt viszont hamarabb is olajosodik el. Pár év múltán aztán a friss aszfalt egy része elpárolog (true story), és nagyobb hangsúlyt kap az aggregátum. De ez Daytonában most nem fontos (majd Indianapolisban az lesz).

Szóval, ami történt az egyrészt az volt, hogy az Unlimitedhez képest bő 10-12°C-al melegebb volt, amire a versenyzők úgy változtattak a beállításokon, hogy alulkormányzottabbá tették a kocsit (a csúszkálások elkerülése érdekében), másrészt ezt a korrekciót jó páran túllőtték, és ezért jelezték többen (Patrick, Hamlin, Edwards, stb.) a verseny alatt, hogy túlságosan alulkormányzott az autó, főleg a kanyarkijáratoknál. Néhányan néha nem is tudtak padlógázzal kihajtani. Ezt eleinte úgy próbálták orvosolni, hogy célba vették a felső sávot, ahonnan kisebb ívben lehet ráfordulni az egyenesekre, és ez működött is kezdetben („a felső sáv a nyerő”, mondták páran). Ebből is volt azért gond: amikor Carl Edwards saját bevalllása szerint úgy gondolta, hogy ő most majd egészen közel megy a felső sávban közlekedőkhöz a 2-es kanyar kijáratánál, valószínűleg nem vette számításba, hogy a mellette haladó 11-es kocsi baloldalán növekvő nyomás miatt az majd a szokottnál is alulkormányzottabbá válik. Denny Hamlin egy „WTF?!” pillanat után – mit tehetett volna mást, közel volt a fal – kicsit jobban elfordította a kormányt, és… Az amcsik ezt, szerintem elég primitív módon, „push-loose”-nak nevezik: amikor alulkormányzott a kocsi, lassítasz, de még mindig az, ezért még rátekersz a kormányra, és ekkor hirtelen kitör a hátulja. Ez volt az egyik első dolog, ami az NR2003-ban (kikapcsolt "magic device"-al és kormánnyal) megtörtént velem. És valószínűleg ez történt most Hamlinnel is. Így lett a Big One.

Nem mintha ekkoriban a másik megoldás sokkal jobb lett volna: Michael Waltrip kanyareleji, Matt Kenseth kanyarközepi túlkormányzottságra panaszkodott a verseny után, ill. közben. Aztán a második futam kb. egyharmadánál megint változni kezdtek a dolgok. Jeff Gordon egy nyolcas bolyt vezetett az élen a felső sávban, de egy Paul Menard vezette négyes boly egy idő után elkezdte beérni őket az alsó sávot használva. Segítette őket, hogy a korán lemenő téli nap eddigre már árnyékba is vonta az 1-es és a 2-es kanyarokat, több mint 10°C-al csökkentve a pálya hőmérsékletét…

Ami a sucker hole szakszerű kezelését illeti, azzal kapcsolatban szerintem Jimmie Johnson és Paul Newman adtak be egy-egy dolgozatot tegnap – egy 5-öst és egy karót. Amennyire én láttam, nem sokat lehet ilyenkor tenni, de ha elég gyorsan kapcsol a versenyző, akkor még talán menthető a helyzet. Amikor a 48-as az első futam elején odakerült, azonnal elkezdte side-draftolni az egyik mellette haladó kocsit, és az ott szerzett előny némileg kompenzálta a sucker hole hátrányát. Ami egyébként annál nagyobb, minél mélyebben vagy a „lyukban”, szóval a leginkább az elején menthető. Ezzel Johnson időt adott magának, egy kanyarból kijövet az alsó sávban lévők az alulkormányzottság miatt kénytelenek voltak lassítani, illetve páran be is állhattak mögé. Kihúzta magát a csávából. Ryan Newman esete egyszerűbb: ő későn kapcsolt, és mire feleszmélt, már száguldottak is el mellette a kocsik mindkét oldalon, ő pedig a tökutolsó helyről kezdhette meg a felzárkózást. A lassabb kocsik kerülgetésének meg megvan a maga kockázata, amint azt a boxkiállások előtt demonstrálta is…

Végezetül térjünk rá az esélyesekre. Az Unlimiteden elsőként iratkozott fel a listára Kevin Harvick, Tony Stewart és Matt Kenseth. Meg talán Greg Biffle (nekem valamiért annyira nem szimpatikus az a pali). Ekkor persze még fennállt a lehetősége, hogy ezek a versenyzők beállításban nem tudnak majd alkalmazkodni az 500-ra várható melegebb időjáráshoz és a nagyobb bolyhoz. Ezen kívül ott volt (és még mindig van) pár szabadedzés, ahol zsákutcába futhatnak, vagy mások feltalálhatják a spanyolviaszt. Nos, nekem úgy tűnt, hogy Harvick, Biffle és Kenseth sem veszített semmit a versenytempójából – viszont Kenseth-nél ez nem feltétlenül pozitív jel: ő feltűnően beleszürkült a mezőnybe az Unlimited második felében, és az, ahogyan látványosan nem volt képes előzni a Duel hajrájában, kérdőjeleket vet fel nálam. Tony Stewartról nem sok minden derült ki: nem hallottam nyilatkozni, és úgy éreztem szándékosan esik vissza a mezőny végére a futam elején, hogy aztán levágjon egy tisztességes hajrát a 6. helyért. Akik tényleg úgy tűnik, hogy feltalálták a spanyolviaszt időközben, azok a hendrickes fiúk, leszámítva Dale Jr-t. Jimmie Johnson korán összetörte magát az Unlimiteden, de most taktikus versenyzéssel jutott fel az élbolyba a kiállások után, és ott is maradt. Jeff Gordon sehol nem volt múlt szombaton, de most egy boxutcai sebességtúllépésért kapott boxutca-áthajtásos büntiig egész jó volt, legalábbis a pack elején. Kasey Kahne végig az élmezőnyben autózott, és huszáros előzéssel megszerezte a második helyet a második futamon – Kyle Busch-al azonban nem bírt, aki ezzel a teljesítménnyel szintén bejelentkezett az esélyesek közé.

Azt írtam, hogy ha Danica Patrick jól fut a Duelen, akkor ő is feliratkozhat a listára. Nem futott jól, bár semmiféle kényszer nem is volt rajta, hogy kockáztasson egy balesetet, és a tartalékautó, vagy egy új motor szomorú következményét: a hátrasorolást a Daytona 500 rajtrácsán az elsőről az utolsó helyre…

Azt is írtam, hogy az időjárás, a boly mérete, lutri tömegbalesetek és a szabadedzések lehetnek azok a tényezők, amelyek még árnyalhatják az esélyesek névsorát a vasárnapi futam előtt. Nos, az időjárás elvileg ugyanilyen jó marad, a bolyok 22-23 autóval mezőnyben is ugyanolyan kicsikre oszlottak előbb-utóbb, mint az Unlimiteden, csak a szabadedzések és a Big One-okban való részvételért kötelezően szétosztott "lottó" maradt. De lehet, hogy az is épp elég lesz, és 2011 után ismét meglepetés-győztest avatunk vasárnap este…

Kérem a tippeket a kommentekbe. :)