Döntött kanyar

Már nagyon hiányzott. Aki olvasta Christopher Hilton Senna-életrajzának második részét, ahol Hilton mesterien mutatja be ezt a hangulatot, az most valószínűleg egyetért velem. Ezzel együtt a Forma-1-ben csak könyvekből, vagy szurkolók beszámolóiból érezheti ezt át az ember. Itt most hihetetlenül sokat jelentett, hogy a Speed TV élőben adta a munkanapok minden percét. Ha az alábbiakban csak egy-két hangulatmorzsát sikerül visszaadni, akkor szerintem már cél ért a bejegyzés.

Sir Frank Williams banális megjegyzése az 1990-es évek elejéről („minden szezonkezdet egy ugrás az ismeretlenbe”) nem lehetne igazabb a NASCAR Sprint Kupa 2013-as szezonjára. Utólag rossz döntésnek tűnik, hogy nem írtam bejegyzést minden nap végén, ha már egyszer szinte végignéztem a tesztet, elvégre annyi minden előjött, köztük sok váratlan dolog is…

Eljött a nagy nap… Na, nem az, az sajnos még messzebb van. De azért mégiscsak holnap lesz az első alkalom, hogy 2013-ban pályára gördülnek az új kocsik. Ennek apropójából írtam meg ezt a rövid kis előzetest (oké, se rövid, se kicsi nem lett végül), hogy a mohó NASCAR-rajongó ne csak a „Végre különböznek a kocsíík!!”-reklámszöveget kapja az arcába, hanem egy aránylag komoly véleményt is arról, hogy mire érdemes figyelni.

Néhány nap múlva feldübörögnek az új hatodik generációs kocsik az évadnyitó Daytona 500 előtti utolsó szűkítős pályán rendezett teszten Daytonában. Nem volt kérdés hát, hogy az elsőként bemutatkozó állandó rovatom, a Pályabemutató első bejegyzése erről a pályáról szóljon.

„Ott Nyugaton [a formaautókban], ahol te szoktál versenyezni, a kerekek kétszer ilyen szélesek, és a kocsik fele ilyen súlyúak. Ez a kocsi kétszer olyan nehéz, viszont a kereke fele olyan széles, nem szabad gyilkolni, érted?” – mondta csapatfőnöke a tapasztalatlan NASCAR-versenyzőt alakító Tom Cruise-nak a Mint a villám c. filmben. Nagyon-nagyon leegyszerűsítve valóban erről van szó. Akit viszont érdekel, hogy mi rejlik még egy NASCAR-kocsi beállítása mögött azon kívül, amit Hollywood megmutatott, az lapozzon bátran. :)

Ebben a bejegyzésben kivesézem ezeket a már említett, kifejezetten csak a NASCAR-ra jellemző jelenségeket. Az aktuális bajnok Brad Keselowski neve már most sokszor előkerült (fog még ezután is), de ezúttal is feljegyzem, mivel ő mondta még tavaly év elején, hogy a NASCAR-versenyzők viselkedése a vakmerő fenegyerekeké és a sakkjátékosoké között egyensúlyozik. A kevés előzéssel járó „libasoros” versenyeken, az utóbbi, a pack racing idején az előbbi dominál…

Most, hogy én is kihevertem a zajos szilveszteri ünneplés utáni fejfájást fáradalmait, hadd mutassam be a blog 2013-as újdonságait.

Utaltam már rá, hogy az egyszeri NASCAR-néző számára a show-nak ez a része tűnhet a legegyszerűbbnek: csak fordulj mindig balra! Míg az elsőre bonyolultnak tűnő szabálykönyv esetében érdemesnek tűnt a minél egyszerűbb megfogalmazásmódra törekednem az érdeklődés felkeltéséhez (és az eposzírás elkerüléséhez), a versenypályák elsőre egyszerűnek tűnő megközelítése szerintem épp ellenkező hozzáállást kíván: ebben az esetben az ördög a részletekben rejlik. Ez ettől lesz érdekes.

A címben feltett kérdés nem költői. Ugyanis itt nem egy bankról, és nem egy színészről van szó. Az "ebben a sorozatban milyen a pontrendszer?"-kérdésre a Sprint Kupa-nézők 2004 óta jóval hosszasabban kénytelenek magyarázkodni más sorozatokhoz képest, ha érdemi választ szeretnének adni. Akár úgy ítéljük meg, hogy a rendszer működik, akár úgy, hogy nem, egy dolog biztos: a szokásosnál bonyolultabb. Ezt bogozzuk ki hajtás után.

Ezúttal azon agyaltam sokat még írás előtt, hogy mégis honnan vágjak ebbe bele. Aztán úgy döntöttem, az lesz a legjobb, ha ott kezdem, ahol én kezdtem. Más szóval ott, ami valószínűleg a leghasznosabb annak, aki életében először szán 2-3 órát az életéből arra, hogy megnézzen egy jó NASCAR-futamot - például ezt. Nekik az alábbiak remekül jönnek. Következzen nagy vonalakban a versenyhétvégék formátuma, a versenyprocedúra zászlókkal és boxkiállásokkal, valamint pár apróság.